Még kicsi vagyok, leírni nem tudom, de majd Anya segít ebben is. :) Mert Anya mindenben segít és mindig velem van, ha kérem – akkor is, ha nem hívom. Mert Anya mindent tud, amit tudnia kell rólam, az első perctől fogva, hogy megérkeztem a karjaiba. Mindent érez, amit érzek és mindent megtesz, hogy nekem a legjobb legyen. Törődik velem és vigyáz rám, hogy mindig biztonságban legyek, mert még pici vagyok. Nagy a világ és én félek, sok új dolog van körülöttem, ami még zavar – fények, hangok, zajok, emberek, a külvilág… amire még nem készültem fel. De Anya ilyenkor is velem van, megvéd a nagyvilágtól és szeret, mindennél jobban szeret! Még alig látok mindent magam körül, de Anya arca sugárzik felém, miközben megtömi a pocakom. Még alig érem el őt a pici kezeimmel, de érzem a bőre illatát, a teste melegét és a szíve szeretetét. Egy test voltunk sokáig és azt hiszem még mindig ebben a testben élek vele, biztonságban, szeretetben.

De lassan rájövök, Anya teste már nem az én testem, távolodunk egymástól és napról napra biztosabban érzem, elveszítem őt… Érzem, hogy az én testem már egy új test, külön mozog tőle, a sajátommá válik, amit én irányíthatok, de ezzel együtt elveszítem az övét, ami a biztonságot jelentette. Szépen lassan kettéválunk és én tehetetlen vagyok, hát sírok és sírok, mert elveszítem a másik felem. De Anya újra és újra megölel, magához szorít, a szíve dobogását már kívülről hallom, de még így is érzem, amit elveszni hittem még közelebb van. Meg tudom érinteni, ölelni, hozzábújni és szeretni, nagyon-nagyon szeretni! Nem veszett el, ami a legfontosabb, csak a testemen kívülre került, ha nyúlok érte elérem, ha megölelem a karjába zár, ha pusziért kapaszkodom az arcomon érzem a melegét. Megvan Anya, már nem csak érzem, de látom is, itt van velem és szeret, mindennél jobban szeret. :)

Vigyázza az álmom, míg én csendben megpihenek, átölel és hozzábújva elalhatok, mikor még nagyon pici vagyok. Napról napra cseperedek, de ő mégis mindig ott van, mikor elalszom és őt látom, ha felébredek. Lassacskán nagyobb vagyok, mint a karja ölelése, én mégis bekucorodom hozzá egészen közel és hallgatom szíve dobogását, mert így jó elaludni. Pici vagyok és ő még nem tudja, de erre vágyom legjobban, hogy mindig velem legyen és ezért később is bármit megteszek. Sírok, ha magamra hagy, szólítom, ha nem tudok nélküle elaludni és megölelem nagyon, szorosan, mikor végre megérti, csak rá van szükségem. Vele, nála, mellette – így jó az alvás, az édes pihenés, ettől jönnek az édes álmok, a gondtalan pillanatok. És ezért is szeretem őt nagyon, amit kimutatni még nem tudok, csak szorosan bújok, hogy még közelebb legyek – mert Anyát mindennél jobban szeretem.

Ha éhes vagyok, mindig a legfinomabb falatokat adja. Tudja mikor korog a pocak, mikor sírok éhesen, mikor adja a cicit vagy a cumisüveget, és akkor újra érzem, hogy vele a legboldogabb. Mindig azt nézi, mikor szorulok a segítségére, mikor kérek újra a finom ciciből, amin olyan édes elaludni, amitől olyan boldog leszek, ami nem csak a pocakom éhségét, de a kicsi szivemét is csillapítja. Ilyenkor még közelebb érzem magamhoz Anyát és ölelem, simogatom a kis ujjaimmal, amiket talán még csak erre tudok használni. Finom érintéssel hálálom meg a finom falatokat, amiket minden nap megkapok, akármikor kérem. Ha éjjel kelek Anya is kel, szalad hozzám és megnyugtat a cicivel, egy öleléssel, egy kis ringatással, és én újra álomba szenderülök a karjaiban – és ezért Anyát mindennél jobban szeretem.

Ha néha fáj valamim, mert még pici vagyok és nem készültem fel az önálló életre, Anya velem van és meggyógyít. Ő nem tudja, de az ölelése és az illata gyógyír minden fájdalmamra, ha sírok is tovább csak azért, mert neki kiengedhetem a bánatos könnyeket, ettől megnyugszom és később még boldogabb leszek, mert Anya válla mindig ott van. Ha front van és fáj a fejem, ha sokat ettem és nyomja a pocakom, ha jön a fogam és elviselhetetlen a fájdalom, Anya velem van és neki elmondhatom. Sokszor nem érti, csak meghallgat, ölel és vigasztal és én csak sírok-sírok, hátha ettől elmúlik… Ha sokat sírok, Anya velem sír, ettől néha megijedek, mert nem tudom neki mi fáj, de ha segít, szorosan simulok és szeretem, mindennél jobban szeretem.

Néha összeveszünk. Néha csak kicsit, néha csúnyán. Néha kapok egyet a fenekemre vagy a kezemre, ha századszorra sem értem, miért nem szabad a nyálas kis ujjaimmal a konnektorba nyúlni… és ez nagyon fáj. Nem az, amit a bőrömön érzek, hanem amit a lelkemben. Sírok és toporzékolok, tehetetlen vagyok az érzéssel szemben, de rájövök most is - Anya a megoldás. Könnyes szemmel, széttárt karokkal totyogok Anyához ölelésért, pusziért, szeretetért, megnyugvásért – mert Anya a megoldás. Néha Anya is türelmetlen, fáradt, nyűgös, beteg, kétségbeesett - csupa olyan érzés, amiről nem tudom még, mit jelent, csak érzem néha én is és nem tudok vele mit kezdeni. Néha rosszat csinálok, pedig nem tudom mi a rossz, csak játszom az új és idegen tárgyakkal, amiket Anya táskájában találok és nem értem, Anya miért szól rám annyiszor. Felfedezem a világot, amit nem is ismerek még, csak keresek és kutatok, olyan akarok lenni, mint a nagyok. Anya most is segít, elkap, ha zuhanok, elmondja és megmutatja, mi mire való – mert Anya mindenben segít.

Hogy miért szeretem őt és miért ennyire? Én magam sem tudom. Nem értem, mi húz olyan közel hozzá, csak érzem a vonzását, ahogy magához ránt a szeretete és nem enged el. Azt érzem, ha látom, hogy már semmi baj nem érhet, ha szükségem van rá mellettem van, ha sírni akarok megvigasztal, ha bánt valami megnyugtat. És ezért cserébe én mit adhatok? Kicsi szivem minden szeretetét, apró kezeim simogatását, kicsi szám nyálas kis puszijait, két kis karom puha ölelését. Ha nem érted, hát odabújok, hogy érezd: Te adtál életet - testet a testedből, vért a véredből, szívet a szívedből… és ezért mindennél fontosabb vagy nekem. Szeretlek ha boldog vagy és szeretlek ha szomorú, ha reggel álmos arccal botorkálsz be értem, ha éjjel fáradtan ölelsz magadhoz, ha nappal kimerülten játszol velem, ha betegen is engem ápolsz, ha lesed minden kívánságom. Szeretlek, mert Te is szeretsz, mert a világ csak Veled kerek. Mert Anya AZ ANYA, aki a mindenem, a boldogságom, a szerelmem. :)

Látogasd meg saját honlapomat: www.gyerekkelavilag.hu :)