Mostanában egyre ritkábban hallok olyat, hogy valaki több gyermekben gondolkodik. Míg anyáink és nagyanyáink korában általában legalább 2-3 gyermek volt egy családban, mostanra ez elég erősen leredukálódott. Köszönhető a szociális helyzetnek, az átalakult életvitelnek (sokan munka mellett diplomáztunk, közben karriert is építünk, hogy saját magunk meg tudjuk teremteni az egzisztenciánkat) és még sorolhatnám, de ebbe most ne menjünk bele. Még ha az „egy gyerek az új két gyerek” elv mellett döntünk is, rengeteg előkészülettel jár a gyerekvállalás, amire nem árt előre felkészülni.

Mikor felötlik a baba gondolata…

Mivel én munka mellett diplomáztam le, elég egyértelmű volt számomra, hogy mikor hogyan tudom megvalósítani az elképzeléseimet a családalapítás terén. A suli befejezéséig nem akartam kockáztatni, hogy a várandósság alatt bármi miatt is aggódnom kelljen, magamat ismerve biztos kellemetlen napokat élt volna meg a kis lurkó a pocakomban a vizsgaidőszak alatt, így addig arra koncentráltam, hogy a munka és a suli is maximumon pörögjön. Utána pedig indulhat végre a babaprojekt.

• Mikor szóljunk a munkáltatónak? Általában a betöltött 12. hét előtt nem szerencsés „elkiabálni” a nagy boldogságot, én azonban szükségesnek tartottam, hogy szóljak bent, egyrészt a pótlásom időt vett igénybe, másrészt fizikailag sem bírtam volna ugyanazt a teljesítményt nyújtani és ehhez kellett egy kis segítség.
• Felkészülés, olvasmányok: őszintén mondom, hogy nem szabad több különböző oldalt olvasgatni! Válasszunk ki néhány könyvet és weboldalt, amiről jó tapasztalatokat hallottunk és maradjunk azoknál. Én akkor olvastam fórumokat, ha tippeket és ötleteket akartam látni (ki milyen praktikával altat), de ha valami tényszerű dologra voltam kíváncsi (pl. adjunk –e vizet egy újszülöttnek), akkor a fórumok közelébe sem mentem. Mindenki tanácsol és jót akar, de mindenki a saját véleményét írja le, ami sokszor elég szubjektív és nem feltétlenül fedi a valóságot. Aztán végül magunk fejlesztünk egy sokadikat, ami beválik és máris könnyebb az élet. Így is rengeteg ellentmondás van, mást javasolnak különböző orvosok és védőnők is, sok az eltérő szakvélemény.
• Egészség:

• Szükség van egy jó nőgyógyászra már az első vizsgálat után! Ezt tapasztalatból mondom, én ugyanis az első félig pozitív terhességi teszt után beugrottam egy sima rendelésre az „sztk-ba” - gondolván azt csak meg tudják mondani, ha terhes vagyok - ahol a növekvő kisbabámat PCO betegségnek (és ezzel együtt inzulinrezisztanciának) nézték. Ezek után egyenes út vezetett egy nagyon profi dokihoz, aki annyira nem volt olcsó, de vannak drágábbak is nála és cserébe minden percben elérhető volt
• Fogamzásgátló: nekem néhány orvos azt mondta, mivel minden nap kiürül a szervezetből, ezért nem kell babatervezés előtt sokkal abbahagyni, de én 1 év szünetet hagytam, ártani biztos nem ártott. Elvileg a fogamzásgátló elhagyása után 2-3 hónappal megnő a fogamzóképesség, majd 7-8 hónap után lecsökken, szakember szerint ezzel érdemes számolni.
• Mozgás: nyilván aki addig nem nagyon sportolt, annak nem javasolják, hogy akkor kell elkezdeni, de tapasztalatból mondom, hogy nagyon fontos a mozgás. Én kihagytam mindenféle tornát, sétát, mozgást és utólag nagyon bánom, a szüléskor jól jött volna, ha edzettebb vagyok, sokkal könnyebben kijött volna a kis krapek…
•  

• Hivatalos ügyek:

• Ügyfélkapu regisztráció: ehhez az Okmányirodába is be kell fáradni, jól jön néhány formanyomtatvány kitöltéséhez
• Családi adókedvezmény igénylése a 90. nap betöltése után: ehhez a nőgyógyász/kórház ad egy igazolást, hogy betöltöttük a 90.napot, ki kell tölteni egy családi adókedvezmény igénylő lapot (mindkét szülő munkahelyének alá kell írni) és leadni a munkáltatónak az igazolással együtt. Általában annak a szülőnek érdemes igényelnie, ahol magasabb a bruttó kereset, de a maximum nettó 10 ezer Ft havonta.
• Betegállomány, Tgyás (újabban CSED): érdemes utánanézni, mennyi szabink van még és munkakörtől függően meddig tudunk dolgozni. Az irodai munka nyilván könnyebb nagy pocakkal is, de aki álló vagy fizikai munkát végez, annak érdemes beszélni az orvosával, hogy meddig bírja fizikailag a munkát. Ezen a linken rengeteg hasznos infót találtok: http://munkajog.com/anyak-a-munkajogban.html
• Apasági nyilatkozat vagy 365 (néhol 30!) napnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonat: előbbi akkor kell, ha nem vagytok házasok, a baba csak így kerülhet az apa nevére

• Bevásárlás, felkészülés, berendezkedés: túl korán nem érdemes bevásárolni, főleg nem a fiú/lány holmikat, mert a születéskor is érhet meglepetés. És persze babonából sem túl szerencsés, már aki hisz az ilyenekben… Én körülbelül az ötödik hónap környékén kezdtem figyelgetni a kínálatot, de a vásárlást nem kapkodtam el. Rengeteg dolgot kellett beszerezni, ezért kérdezgettem a barátaimat, hogy mi mindent érdemes beszerezni és néhány dolgot kölcsön is kaptunk. A babaszobát nagyjából a 7-8. hónap környékén kezdtük berendezni, a kórházi csomagot pedig pár héttel előre elkészítettem és betettem a szekrénybe, hogy csak fel kelljen kapni, ha jön a baba.

Döntsük el a részleteket…

Vannak, akik az utolsó percre hagynak mindent és vannak előre gondolkodó/cselekvő típusok. Én néha csapongok a kettő között, de a babatervezéskor inkább jó előre elintéztem mindent, mert nagy pocakkal már nehezebb lett volna. Munka mellett egyébként is elég fárasztó a megváltozott állapot, az első 3-4 hónapban ájultan rogytam le munka után a kanapéra, annyira fáradtnak éreztem magam egész nap, plusz az állandó rosszullét és ételundor… de vannak szerencsésebbek, akik meg sem érzik. A második trimeszter volt a „legkönnyebb”, ritkultak a rosszullétek, még nem volt óriási a pocak és energikusabbnak is éreztem magam – ebben az időszakban többet tudtam dolgozni és ügyeket intézni is. A harmadik trimeszterben már a baba elég nagy, sokat mocorog, sűrűsödnek a vizsgálatok, a pocak is kezdett gigantikus méretű lenni (nem csoda, végül egy 4030 grammos fiúcska lett belőle!). Akkor már nehezebben ment az alvás és a mozgás is ide-oda. Néhány kérdést tisztáztunk a születés előtt, ami alapján lehet felkészülni és bevásárolni.

• Alvás: külön szobában, külön ágyban vagy a szülőkkel alszik –e majd a gyermek? Egyiket sem ítélem el, bevallom mi úgy döntöttünk a saját szobájába szoktatjuk a babát és nem bántam meg. Minél nagyobb, egyre kevésbé fogadja el a változásokat és úgy gondoltuk, csak akkor alszik velünk, ha nagyon muszáj (betegség, fogzás, nyugtalan alvás…), de nálunk inkább játszani kezd az ágyban, így marad a saját ágyban, saját szobában alvás.
• Etetés: attól függetlenül, hogy sikerül –e szoptatni a babát, van aki az elején úgy dönt, tápszert ad a babának. Én úgy voltam vele, hogy eldöntöttem, anyatejes baba lesz és kész. Talán ez is segített, hogy nem is készültem más opcióra, mégis előfordul olyan is, akinek a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem megy. Néhány kelléket érdemes beszerezni hozzá, de kár előre tucatnyi cumisüveget vásárolni. A mellszívó mellé általában tartozik egy kis cumisüveg cumival, nekem az elég volt arra az esetre, ha valamiért lefejt tejet is kapott.
• Pelenkázás: eldobható vagy mosható pelenkát szeretnénk használni? A mosható pelenkáról itt olvashattok bővebben: http://www.moshatopelenkakucko.hu/ Érdemes körbejárni a témát és aszerint dönteni, mi a legjobb és legmegfelelőbb számunkra.
• Légzésfigyelő: általában első babások szeretik használni. Én nem is tudtam volna elképzelni enélkül, olyat választottunk, amiben babaőr is van, bár kicsi a lakás és valljuk be melyik friss anyuka alszik mélyen, én mégis nagyobb biztonságban tudtam őt. Van, akit zavar, hogy néha beriaszt ok nélkül (lemászik róla vagy nagyon aprókat lélegzik – bár velem 9 hónap alatt kb. kétszer fordult elő és csak nappal), vagy a legapróbb nyögdécselésre is bekapcsol a bébiőr, de nekem megért ennyit a biztonságérzet.
• Babakocsi vagy hordozókendő? Van olyan barátnőm, aki az első hónapokra nem is vett babakocsit, mert csak kendőben hordta. A kendőben hordozásnak számtalan előnye van: anya testközelsége, illata, szívverése megnyugtatja a babát és az anyát is, valamint újabban ortopédusok is ajánlják a tartás javítására. Egész pici korra létezik olyan változat is, amiben fekszik a baba vízszintesen. Mi vettünk babakocsit még a születés előtt, de az első 2-3 hónapban alig használtuk – pár hetes babát nem nagyon vittem ki november-decemberben, bár lehetett volna, mínusz 5 fokig megfelelően felöltöztetve jót tesz a friss levegő.
• Babapihentetés: A járókát érdemes kimondottan kiskorban elkezdeni, ha valaki tervezi a használatát, később ugyanis mikor már elmászik mindenfelé, egyre kevésbé fogadja el a bezártságot. Helyette lehet játszószőnyeget vagy pihenőszéket is használni, ez attól is függ mekkora a lakás, van –e segítsége anyának a babával, ugyanis ha egész nap kettesben vagyunk a kicsivel és minden házimunka ránk marad, akkor gondolni kell arra, hogy a baba biztonságban legyen akkor is, mikor már el tud mozdulni a helyéről. Amihez pici korban szoktatjuk a babát, azt fogja leginkább megszokni és szeretni később. Mi pihenőszéket használtunk a reflux miatt, nem is igazán szerette a játszószőnyeget és a járókát később büntetésként élte meg.

Érkezik a legifjabb!

Tapasztalatból tudom, hogy amikor eljön a pillanat, hogy menni kell a kórházba, már késő kapkodni és azon gondolkodni, mit vegyünk meg. A kórházból hazaérve lesz elég dolgunk, nem elég gondoskodni a babáról – etetni, pelenkázni, altatni…, közben ott a számtalan teendő – mosni a ruháit, vasalni, sterilizálni…, mellette gondoskodni magunkról – szülés utáni sebek, helyes étkezés, pihenés… Mindezek mellett elég kevés idő jut arra, hogy beszerezzük az alap kellékeket. Nyilván a születés után találkozunk számtalan megoldandó dologgal és döbbenünk rá, mi mindenre van még szükség, de ezeket apa is be tudja szerezni, ha az alapdolgok már megvannak. Nem beszélve a tengernyi hivatalos elintéznivalóról, amit az első napokban kell megtennünk.

Azon túl, hogy időm sem lett volna „utólag” bevásárolni és rendezkedni, engem kimondottan izgalommal töltött el a babaszoba rendezgetése, vásárolgatás, babaruha vasalás, pakolászás… Jó volt a kis pici ruhákat fogdosni, beülni a gyerekszobába és nézni a kiságyat, ahol majd az új kis jövevény fog (remélhetőleg!) nagyokat szundítani. Közben azért persze igyekeztem pihenni is, mert azt tudtam, hogy éjjel nem lesz nagyon alvás, az elején biztosan nem. Előre kipihenni magunkat nem lehet, de fontos volt kikapcsolódni és lazulni, felkészülni a nagy eseményre és az utána következő új élethelyzetre. Mert a baba teljes embert kíván, és még annál is többet – tengernyi gondoskodást, szeretet, odafigyelést és biztonságot, amire legjobb idejében felkészülni. :)

Látogasd meg saját honlapomat: www.gyerekkelavilag.hu